Az ember szervezetébe az anyagi világ háromféleképpen kerül be: a legdurvább formában a táplálékkal, vagy finomabb formában a légzéssel, végül a legszubtilisebb formában az érzékszervek útján. Ez az a három erő, ami az embert az anyagi világhoz köti. Már a régi bölcsek is rájöttek, hogy az ember úgy képes a szellemi világgal a kapcsolatát megerősíteni, ha az anyagi világhoz láncoló három tényező közül az egyiket kiiktatja. A táplálékkal az ember az úgynevezett érzőlelkét köti a földi világhoz. Amikor az ember böjtöl, akkor lehetőséget ad az érzőléleknek, hogy eloldódjon a fizikai síktól, és nyitott legyen a szellemi hatásokra. A légzéssel az ember az ún. kedélylelkét köti a földi világhoz. Speciális légzéstechnikák vagy légzésvisszatartás segítségével a kedélylélek eloldódik a földi világtól, és nyitott lesz a szellemi impulzusokra. Az érzékelés révén kialakuló földi-érzéki gondolatok az úgynevezett tudati lelket kötik a fizikai világhoz. Az érzékletmentes gondolatok segítségével képes az ember tudati lelke szellemi hatások felé megnyílni. Ezt a folyamatot segíti elő korunkban a szellemtudomány! A böjtölés elengedhetetlen velejárója az imádkozás és az adakozás. A böjt elsősorban a gondolatvilág megtisztítója. Az imádság az ember érzelemvilágát tisztítja meg, az önzetlen adakozás pedig az akaratvilág megtisztítója. A böjt első hét napja elsősorban a fizikai testet méregteleníti. A böjt második hete már lelki szinten is hat. A harmadik héttől pedig már a szellemi hatások is erősen érvényesülnek. A böjtben az ember odaadja magát Istennek. Alázatosan a Mindenható elé tárja erőtlenségét, és imádja őt. A böjt - imádás. Az imádásban az ember nem akar már semmit önmaga számára, hanem meghajol a nála nagyobb Isten előtt. A böjtben az ember éhségtől kínzott testével fordul a végtelen Isten felé, aki egyedül csillapíthatja határtalan éhségét. Testével kiált Istenhez. Ha az úré akarunk lenni, ennek testileg is érezhetővé kell lennie. A böjt megszenteli a testet, és elvezet Isten trónja elé. A böjt testileg érezteti velünk alapvető rendeltetésünket: hogy úton legyünk Isten felé.