Az Erő egyetemes. Énünk is része az Erőnek, ám fejlődése kezdeti szakaszán nem ébredt még rá. Az egymást követő életek során megtanuljuk használni a bennünk rejlő Erőt. Noha a földi élet a Felsőbbrendű Énhez (az Erőhöz) vezető út korai állomása csupán, mégis szükség van rá, hogy bizonyos leckéket megtanulhassunk. Rajtunk múlik, milyen úton és mennyi idő alatt végezzük el feladatainkat. Az Erő szeret téged, szeretete azonban nem puszta érzelgősség: mivel az Erő mindenütt jelenvaló, így jelen van lényed legbensejében is, ezért az Erő szereti önmagát, azaz téged. Az Erőhöz vezető úton az 1. lépés: fogadd el a létezését! A 2.: vállald föl életedért a felelősséget, vedd át tudatod ellenőrzését.