Az elsõ lakásunkban – komfortosított szoba-konyha volt – egy falat pirosra akartam festetni. A mester elküldött hígítóért, s mire visszaértem, babarózsaszín volt a fal. Amikor kérdõre vontam, azzal mentegetõzött, hogy õ csak egy kicsi fehéret kevert a piroshoz. Követeltem, hogy fesse pirosra, mire öntudatosan vágta a képembe: rendes festõ nem ken a falra ilyen színt, inkább fessem le a falat magam, mert szakembert úgysem találok erre. Nyolc évig néztük a saját kezûleg pingált falat, és nem untuk meg. Késõbb a fehérre festett szobákat annál gyorsabban.

Néhány évtizede még valóban eretnekségnek számított egy-egy élénkszínû fal. Akkor a mintás tapéta volt a divat. Zöld levelek, szõlõindák, nagy sárga-barna, geometriai ihletésû motívumok. Azután mindez erdei forrást, havas csúcsokat, pálmafákat ábrázoló óriásposzterekkel felturbózva. Hát csoda, hogy elegünk lett? És válaszul jött a fehérre festett fûrészporos tapéta. Meg a fehér-barna színvilág. Amire sokan a mai napig nem untak rá.

A lakberendezésben mindig voltak divatok és divatszínek. (Jövõre például a pink, az erõs rózsaszín lesz a sláger.) A fehér korszak után valósággal tobzódtunk a színekben. Jött a púderrózsaszín, azután a sárga a mediterrán stílus jegyében.

Aki nem tudja vagy nem akarja követni – ha nem is napra, de évre készen – a lakberendezési divatirányzatokat, az nem egyszerûen színekkel, hanem hangulatokkal operál egy-egy helyiség berendezésénél. De hiába tetszik meg például a még mindig nagyon divatos antikolt, sárgás, narancsos mediterrán hangulatú fal. Ez a szín és különleges festési technika rusztikus bútor után kiált, natúr vagy méhviaszolt fenyõt, nádfoteleket, fekete, kovácsoltvas lámpákat, kiegészítõket kíván, s nem fér meg a rézcsillárral vagy a modern, minimalista stílusú fém- és üvegbútorokkal.

Lényegesen könnyebb lakberendezési stílust váltani akkor, ha új otthonba költözünk, és új bútorokat vásárolunk. Akinek erre nincs lehetõsége, annak azt tanácsoljuk, hogy nagyon alaposan tervezze meg az új színvilágot. Mindenkivel megtörtént már, hogy beleszeretett egy méteráru színébe. De elképzelhetõ, hogy a kiválasztott függöny csak akkor illik a meglévõ enteriõrbe, ha ugyanaz az anyag vagy színvilág „visszaköszön” még egy vagy több helyen a szobában. Különösen akkor, ha harsány színeket választunk. (Móza)

Tippek
Olykor az is elég, ha díszpárnát varrunk a függöny anyagának maradékából. Kárpitozzuk át ugyanazzal a textillel a székeket, vagy a függöny meghatározó színével egy fotelt.

Akár a meglévõ enteriõrbe, akár új lakásba keresünk lakástextileket, kérjünk egy darabot, még jobb, ha veszünk belõle egy métert (ebbõl késõbb díszpárnát varrhatunk). Nézzük meg, mennyire illik szobánk színvilágához, a meglévõ bútorokhoz.

Aki a hófehérhez ragaszkodik, egyhangúságát oldhatja egy-egy ezüstpárnával vagy kályhaezüsttel lefújt blondelkerettel.