Kezdetben minden egyszerû. A lakás tágasnak látszik, a szekrény tele van polcokkal, akasztókkal. Gyorsan megtaláljuk mindennek a helyét, és élvezzük a helyzetet. Belakjuk a lakást, vásárolunk, pakolunk, csecsebecséket, filléres emlékeket gyûjtünk, és amikor nem találjuk a fenyõtalpat, a gumicsónakot vagy a gyerek téli sapkáit, rádöbbenünk, hogy kinõttük a lakást. Vagy csak valamit rosszul csinálunk.

Ha nem tudjuk megoldani a tárolást, akkor egy idõ után minden igyekezetünk ellenére rendetlenné vagy bútorraktárrá válik az otthonunk. Hiszen csak ideig-óráig megoldás, hogy amikor már egy csöpp hely sincs a szekrényekben, veszünk egy újabbat. Akinek se pénze, se helye nincs erre, annak át kell gondolnia, hogy valóban szüksége van-e olyan holmikra, amelyek két-három éve úgy állnak a szekrényben, gardróbban, ágy alatt, szekrény tetején stb., hogy senki hozzájuk sem nyúlt. Egy-egy alapos és könyörtelen szelektálással felesleges holmijaink nagy részétõl meg tudunk szabadulni (nyugalom, így is marad még bõven felesleges kacat érzelmi vagy majd csak jó lesz valamire alapon).

Panasz: Hiába van sok szekrényem, mégsem találok semmit, és lassan kidõl belõlük minden. Nos, nem árt tudni, hogy a polcos szekrények ideális mélysége 30-40 centi. Ha ennél mélyebb a szekrényünk, mondjuk, mert akasztós rész van alatta-fölötte (ennek mélysége pedig kötelezõen 60 centi), akkor kénytelenek vagyunk egymás mögött tárolni a pulcsikat, pólókat egyebeket, és garantált a káosz.
Tipp: A mély szekrény polcainak hátsó részén dobozokban tároljuk nyáron a téli, télen pedig a nyári holmikat. Így csupán az elsõ sort kell megbolygatnunk, és évszakváltáskor a ruhák csak helyet cserélnek. Tökéletesen ki tudjuk használni a mély szekrényeket, ha kihúzható drótkosarakat szerelünk fel a polcok helyett.

Panasz: Az akasztós szekrény alja egy idõ után lomtárrá válik. Igen, mert ruháink más-más hosszúságúak. A rövidebb holmik alatt látunk egy kis helyet, beteszünk oda valamit, azután megint valamit, s már nincs megállás.
Tipp: Ha megosztjuk az akasztós szekrényt, egyik felében a hosszú kabátokat, ruhákat tartjuk, akkor az ingek, szoknyák alatti részt bepolcozhatjuk, sõt akár fiókot is szereltethetünk fel.

Panasz: Hiába csomagolom el a szezonális ruhákat és az ideiglenesen nem használt holmikat, amikor szükségem van valamire, azt biztosan nem találom. Próbáljunk már az elcsomagolás idején rendszerezni. Ha tudjuk, hogy a gyerek jövõre kinövi a nadrágot, akkor olyan pakkba tegyük, ahol a már nem használható dolgokat gyûjtjük. Minden családtag holmiját külön csomagoljuk el.
Tipp: DOBOZOLJUNK! Jobban kihasználhatjuk a helyet, ha az ideiglenesen fölösleges dolgokat bedobozoljuk. A dobozra mindig írjuk rá, hogy mi van benne.
Nyissunk egy HOVÁ TETTEM? füzetet. Mindig írjuk bele, ha valamit nem a szokott helyére tettünk. Így már semmit nem kell keresgélnünk (legfeljebb ezt a füzetet).
Ha a szekrény tetejét is kénytelenek vagyunk tárolásra használni, olyan színû dobozt válasszunk, amely illik a szoba hangulatához. Ha nem találunk ilyet, akkor dísz-csomagolópapírral vonjunk be például a cipõsdobozokat.
A reklámszatyrokba gyömöszölésnél jobb tárolási megoldás az átlátszó „fóliabõrönd”. Ezeket a legkülönfélébb méretben gyártják. Van, amelyik csak 10 centi magas, így az ágy vagy szekrény alatt is tárolható.

Panasz: Kialakítottunk egy tágas gardróbszobát, mégsem találok semmit, és mindig rendetlenség van benne.A külön gardrób nagy kincs, de csak akkor ér valamit, ha megfelelõen bebútorozzuk. Az akasztós rész alatt dobozokat vagy cipõket tarthatunk, a vállfák feletti részt pedig a mennyezetig be lehet polcozni. De itt is szükség van olyan polcrendszerre, ahol könnyen elérhetjük a mindennap használt ruhákat.
Tipp: A vállfán tárolt ruhák elhelyezésére a legolcsóbb megoldás a fémbõl készült, kerekeken guruló állvány. A kényesebb holmikat (bundák, öltönyök) húzzuk ruhazsákba. A guruló állványra erõsíthetünk mobil polcokat is. Ezek erõs textilbõl készülnek különféle méretben. Cipõk, zoknik, fehérnemûk és pulóverek tárolására is alkalmas.