Az elégedetlenkedéstől, ha elfelejtette volna a Valentin napot. Egy meghitt beszélgetéshez semmilyen apropó és előkészület nem kell.

Az ímmel-ámmal köszöntésektől. Ha nem tudjuk igazán átérezni, miért is adunk neki virágot, főzünk neki vacsorát vagy visszük el moziba, esetleg épp aznap nem sikerül szerelemre hangolódnunk, inkább ne erőltessük a dolgot. Öleljük át a tévé előtt, bújjunk hozzá az ágyban, és kész.

A Valentin nap megünneplésétől, ha partnerünknek vagy nekünk semmi kedvünk az adott napra kikényszeríteni magunkból a szerelmi megnyilvánulásokat.

A késéstől, ha időre beszéltük meg a randevút.

A kritikus megjegyzésektől, ha kedvesünk rosszul választotta meg a randevú helyszínét, az éttermet, a filmet, a virág színét vagy kicsit szárazra sütötte a húst.

A rendes napi panaszkodástól. Figyeljünk rá, lazítsunk, örüljünk az életnek, andalodjunk.

A fáradtságunktól. Nem kell halálra főznünk magunkat, és egy szál virág is elég a sarki boltból hazafelé. Napközben pedig kivételesen koncentrálhatunk az esti összebújásra munka helyett.

Forrás: http://www.ajandekoznijo.hu