Amikor még nem volt Aszpirin, a fűzfakéreg hatóanyagát lázcsillapításra, fejfájás és reumatikus fájdalmak kezelésére használták. Ezenkívül fontos alkotórésze volt különböző teakeverékeknek. Azután, amikor a fűzfa-szalicinre és a szalicilglukozidra már nem volt szükség, mert az acetilszalicilsav olcsón és egyszerűen előállítható volt, a fűzfakéreg mint láz- és fájdalomcsillapító feledésbe merült. Ma, amikor a természetes gyógyszerek újból tért hódítanak, a fűzfakérget is egyre többször használják láz- és fájdalomcsillapításra.
A fűzfakéreg hatóanyaga azonban a gyomornyálkahártyát ingerelheti, ezért azok, akiknek érzékeny a gyomruk, mondjanak inkább le a fűzfakéregtea használatáról.
Az orvostudomány is elismeri a fűzfakéreg hatását lázas megbetegedésekben, fejfájás és reumás panaszok esetén. A teadrog (Salicis cortex, Cortex salicis) tavasszal a középnagy ágakról lefejtett és megszárított különböző fűzfafajták, mint a fehérfűz (Salix alba L.), csigolyafűz (Salix purpurea L.), kosárkötőfűz (Salix daphnodes Vill.), kecskefűz (Salix caprea L.), csörögefűz (Salix fragilis L.) kérgéből származik.