A fekete ribizli kifejezésre azonnal az érett gyümölcsből készült vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag szörp jut az eszünkbe.
100 g érett gyümölcs 120 mg-os C-vitamin-tartalma jóval magasabb, mint a citrusféleségeké. A B-vitamincsalád tagjai és más vitaminok is megtalálhatók a gyümölcsben. A nyers gyümölcs, az érett, friss bogyókból préselt gyümölcslé, a ribizlilekvár vagy a ribizliíz gyermekeknek is, felnőtteknek is egészséges táplálék.
Sokkal kevésbé ismert a szárított ribizlilevélből készült tea haszna. A népgyógyászat már régóta használja reumás (és köszvényes) panaszok kezelésére. A reumás panaszok kiújulása már rövid használat után (4-6 héten át napi 2 csésze tea elfogyasztása javasolt) is ritkábbá és enyhébbé válik. Ennek ellenére az orvostudomány a ribizliteával szemben elég tartózkodó, és csak enyhe diuretikus (vizelethajtó) hatás létét feltételezi.
A fekete ribizli botanikai neve Ribes nigrum L., és a köszmétefélék családjába tartozik, bár tüskéje nincs. Közép- és Kelet-Európában vadon is nő, és különböző népies elnevezései is vannak: pl. "köszvénybogyó". Levelei 3-5 karéjúak, szélük durván fűrészelt, fonákjukon sárga olajmirigyekkel pontozottak. Virágzata lecsüngő fürt, zöldessárga, szélén barnásvörösen színezett. Ebből fejlődnek ki az eleinte barnásvörös, később mélyfekete bogyók. Az egész bokornak enyhén kellemetlen szaga van, amire több népies név is utal – pl. a "bűzbokor", "poloskabogyó". A gyümölcs feldolgozása során ill. a levelek megszárításakor ez a szag jelentősen csökken. Aki levelét szeretné gyűjteni, ügyeljen arra, hogy csak egészséges, ép leveleket gyűjtsön, mert a ribizlibokrot gyakran támadja meg egy – erre a növényre jellemző – gombafertőzés.