Az eukaliptuszfa hazája Délnyugat-Ausztrália és Tasmánia, de ma sok más helyen is termesztik. A fa latin neve Eucalyptus globulus Labill. és a mirtuszfélék családjába (Myrtaceae) tartozik. Mivel nagyon gyorsan nõ, Afrikában a maláriamocsarak kiszárítására használják. Az eukaliptuszfa 70 m magasra nõ. Szürkésfehér kérge van. A fiatal fákon vagy az idõs fák új ágain átellenesen találhatóak a vékony, tojás alakú levelek, míg az idõsebb fák levelei szórt állásúak, levélnyelük van, kétszer olyan vastagok, bõrösek és sokkal hosszabbak. A kékeszöld levélfonákon a fõér jól láthatóan kidudorodik és hegyes szögben szétágazik. A másodlagos levélerek egy, a levélszéllel párhuzamosan futó ívben egyesülnek. A fehér eukaliptuszvirágból kemény termés lesz. Gyógyászati célra a leveleit használjuk, azonban nem elsõsorban tea, hanem a jól bevált eukaliptuszolaj készítésére. A jó minõségû levél 3 % illóolajat tartalmaz. Az eukaliptuszolajban 80 % cineol van. Ennek köszönhetõ az olaj megfázás esetén érvényesülõ kellemes hatása, mert ez az olaj antiszeptikus, nyákoldó és hûsítõ.
Sokféle eukaliptuszt tartalmazó késztermék létezik. A bedörzsölésre szánt tiszta olajtól kezdve az olajtartalmú balzsamon át a cukorkáig. Hatása bizonyított, mellékhatása jószerivel nincs.
Túladagolás esetén (ez minden illóolajra vonatkozik) émelygést, hányást, hasmenést okozhat. Ritka az eukaliptuszolajjal szembeni allergia.