Majdnem biztos, hogy az édesköményt már 4000 évvel ezelõtt is használták. Az Eberspapirusz, egy i. e. 1500-ból származó orvosi írásgyûjtemény is említi, mégpedig mint a felfúvódás elleni kiváló szert. A késõbbi szerzõk, mint pl. az id. Plinius (23-79) is emésztést javító szernek ajánlják az édesköményt. A középkorban viszont mint köhögés- és letapadt nyálka elleni szert dicsérik. Ma a fentiek mellett az édesköményt gyomor- és bélpanaszok esetén is elõszeretettel használják.
Az édeskömény hazája a Földközi-tenger medencéje. Mivel mindig nagy igény volt rá, már régóta nagy kiterjedésû kultúrákban termesztik, Európa melegebb vidékein, valamint Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. Az édeskömény egy- vagy többéves növény, amely húsos gyökérrel kapaszkodik a földbe és 1-2 m magasra nõ. Hengeres szára enyhén bordázott, felül gazdagon szerteágazó. Levelei többszörösen szárnyaltak, alapjukon nagy hüvelyûek. Virágzati ernyõje rendszerint 15 virágból álló, ernyõcskékbõl összetett, a szirmok sárgák. Termése ikerkaszat, hosszúkás, hengeres, végei felé keskenyedõ, a termés gyakran két résztermésre esik szét. A kömény júliustól szeptemberig virágzik. Feltûnõ, hogy a termés ugyanazon a növényen vagy a többi növényen is különbözõ idõben érik be, és ez a begyûjtést meglehetõsen idõigényessé teszi. A munkások elõször az ültetvényt bejárva kivágják az érett ernyõket. Ezt kifésülésnek hívják. Mivel ezt igen körültekintõen kell elvégezni, a fésült édeskömény igen jó minõségû. Aztán az egész növényt kinyüvik a földbõl és kicsépelik.
Teakészítésnél tanácsos az édesköménymagokat egy mozsárban széttörni, hogy az illóolaj jobban kioldódjon. Az édeskömény latin neve Foeniculum vulgare Mill. és az ernyõsvirágzatúak családjába (Apiaceae) tartozik. A köményültetvényeken a különbözõ alfajait termesztik.
Egyes változatainak húsos gyökerét és vastag szárát használják saláták és fõzelékek készítésére. Különösen finom saláta készíthetõ a friss levélhajtásokból. Kapor és édeskömény-hajtáscsúcsok keverékével remekül fûszerezhetjük a fejes vagy az uborkasalátát is. Jól használható levesek és fõzelékek ízesítésére, kenyérbe sütve pedig emésztést serkentõ hatású.